Mind az egéſz föld pedig egy nyeluen ſzól vala, és az ſzóláſnac beszéde egy vala.
Es mikor Nap kelet felöl ki indúltac vala, találánac az Sinhar földében egy mezöt, és lakozánac ott.
Es mondánac egy máſnac: Ier czinállyunc Teglakat, és tüzzel égeſsüc mega azokat, és az téglác kö gyalánt valánac ö nékiec, és az enyw méſz gyalánt.
Mondánac añac okaért: Iertec epîtſünc magunknac vároſt és Tornyot, mellynec magaſſága az éget érie, és illyen módon ſzerezzünc magunknac neuet, mert, ne talám el oſzlunc az egéſz földnec ſzínére.
Leſzálla pedig az WR hogy látna azt a Vároſt, és a Tornyot mellyet eppîtenec vala az embernec fiai.
Es az WR mondott vala: Imé e nép egy, és mindnyáián nékiec egy nyeluec vagyon, és miuel hogy ezt kezdettéc moſtã miuelni, és vtán ſem̃i meg nem tarthattya öket, hogy ſzinte ezenképpen ne czedekedgyenec mindeneket az mellyeket vakmeröképpen el végeztec czelekedni.
Nò azért ſzállyunc alá, és veſzeſsüc eſzét ott az ö nyelueknec, hogy egy maſnác beſzédét meg ne értſéc.
Illyen módon ſzeleztette vala el öket az WR onnét, az egéſz földnec ſzinére, és meg ſzünénec epîteni azt a vároſt.
Annac okaért neuezé annac neuét Bábelnec, miuel hogy z WR ott veſztette vólna eſzét az egéſz földnec nyeluénec, és onnét ſzeleſztette vólna el öket az egéſz földnec ſzinére.
És midön Nap-keletröl elmennének, Sennaár-földén mezöt találának, és ott lakának.
És ki-ki monda az ö felebaráttyának: Jertek, chinállyunk téglákat, és tüzzel égeſsük azokat. És a' téglák kövek-gyanánt valának, és az enyv méſz-gyanánt:
és mondának: Jertek, chinállyunk magunknak váraſt és tornyot, melynek teteje az eget érje: és tegyük híreſſé nevünket minek-elötte el-oſzollyunk minden földekre.
Le-ſzálla pedig az Úr hogy látná a' váraſt és a' tornyot, mellyet építnek vala az Adám fiai,
és monda: Ímé egy a' nép, és egy ajakok vagyon minnyájoknak: és el-kezdettek azt chinálni, meg ſem ſzünnek gondolattyoktól, míglen azokat chelekedettel bé-tellyesítſék.
Jertek azért, ſzállyunk alá, és ott veſzeſſük-egybe az ö nyelveket, hogy eggyik se értſe fele baráttya ſzavát.8. És e' képpen oſztá-el öket az Úr arról a' helyröl minden földekre, és meg-ſzünének építe ni a' varaſt.
És azért hívattaték annak neve Bábélnek, mert ott veſzett-egybe az egéſz földnek ajaka: és onnét ſzélleſztette-el öket az Úr minden tartományok ſzinére.
Mind az egész földnek pedig egy nyelve és egyféle
beszéde vala.
És lőn mikor kelet felől elindultak vala, Sineár
földén egy síkságot találának
és ott letelepedének.
És mondának egymásnak: Jertek, vessünk
téglát és égessük ki jól; és
lőn nékik a tégla kő gyanánt, a szurok pedig
ragasztó gyanánt.
És mondának: Jertek, építsünk magunknak
várost és tornyot, melynek teteje az eget érje, és
szerezzünk magunknak nevet, hogy el ne széledjünk az
egész földnek színén.
Az Úr pedig leszálla, hogy lássa a várost
és a tornyot, melyet építenek vala az emberek fiai.
És monda az Úr: Imé e nép egy, s az egésznek
egy a nyelve, és munkájának ez a kezdete; és
bizony semmi sem gátolja, hogy véghez ne vigyenek mindent, a
mit elgondolnak magukban.
Nosza szálljunk alá, és zavarjuk ott össze
nyelvöket, hogy meg ne értsék egymás beszédét.
És elszéleszté őket onnan az Úr az
egész földnek színére; és megszűnének
építeni a várost.
Ezért nevezék annak nevét Bábelnek; mert ott
zavará össze az Úr az egész föld nyelvét,
és onnan széleszté el őket az Úr az egész
földnek színére.
Magyar Bibliatársulat újfordítású
Bibliája (protestáns)
Az egész földnek egy nyelve és egyféle beszéde volt.
Amikor útnak indultak keletről, Sineár földjén
egy völgyre találtak, és ott letelepedtek.
Azt mondták egymásnak: Gyertek, vessünk
téglát, és égessük ki jól!
És a tégla lett az építőkövük,
a földi szurok pedig a habarcsuk.
Azután ezt mondták: Gyertek, építsünk
magunknak várost és tornyot, amelynek teteje az égig
érjen; és szerezzünk magunknak nevet, hogy el ne
széledjünk az egész föld színén.
Az ÚR pedig leszállt, hogy lássa azt a várost
és tornyot, amelyet az emberek építettek.
Akkor ezt mondta az ÚR: Most még egy nép ez,
és mindnyájuknak egy a nyelve. De ez csak a kezdete annak, amit
tenni akarnak. És most semmi sem gátolja őket, hogy
véghezvigyék mindazt, amit elterveznek.
Menjünk csak le és zavarjuk ott össze a nyelvüket,
hogy ne értsék egymás nyelvét!
Így szélesztette szét őket onnan az ÚR
az egész föld színére, és abbahagyták
a város építését.
Ezért nevezték azt Bábelnek, mert ott zavarta
össze az ÚR az egész föld nyelvét, és
onnan szélesztette szét őket az ÚR az egész
föld színére.
Az egész földnek ugyanaz volt a nyelve és
ugyanazok voltak a szavai.
Amikor keletről elindultak, Sineár földjén
találtak egy nagy síkságot és ott letelepedtek.
Így szóltak egymáshoz: "Gyertek, csináljunk
téglát és égessük ki." A tégla
épületkő gyanánt szolgált, a szurok pedig
kötőanyagul.
Azután így szóltak: "Rajta, építsünk
várost és tornyot, amelynek teteje az égig ér.
Szerezzünk nevet magunknak, és ne szóródjunk
szét a földön!"
Akkor az Úr leszállt, hogy megnézze a várost
és a tornyot, amelyet az emberek építettek.
Így szólt: "Nézzétek, egy népet
alkotnak és egy nyelvet beszélnek. Ez csak a kezdete
tevékenységüknek. Ezután semmi sem lesz nekik
lehetetlen, aminek a megvalósítását elgondolják.
Ezért szálljunk le és zavarjuk össze
nyelvüket, hogy senki ne értse a másik nyelvét!"
Az Úr tehát szétszórta őket onnét
az egész földön, s abba kellett hagyniuk a város
építését.
Ezért nevezik azt Bábelnek, mivel az Úr ott
zavarta össze az egész föld nyelvét és
onnét szórta szét őket az Úr az egész
földön.
If you like this site and find it useful, you can support it by making a donation via PayPal or Patreon, or by contributing in other ways. Omniglot is how I make my living.
Note: all links on this site to Amazon.com, Amazon.co.uk and Amazon.fr are affiliate links. This means I earn a commission if you click on any of them and buy something. So by clicking on these links you can help to support this site.
